2014. április 24., csütörtök

Székesfehérvár, 2014.04.14.


Régi ismerősök vártak a könyvtárban, egy olyan osztály, akikkel Fognyűvő doktorként már volt alkalmam találkozni. Azóta megtanultak írni-olvasni, sőt, verset mesét is ügyesen mondanak. De ne szaladjunk enniyre előre!

Memóriajátékkal kezdtük a Három bajusz gazdát keres foglalkozást. Kárpáti Tibi születésnapfalvi finomságokat bemutató képét kellett jó alaposan megnézni, és mindenkinek legalább két dolgot megjegyeznie róla. A szaloncukor és a görögdinnye bizonyult a legmegjegyezhetőbbnek. Néhányan viszont olyan dolgokra is emlékeztek, amik rajta sem voltak a képen!

Mikor odáig értünk a mesében, hogy a mozigépész rajzfilmeket vetít az égre, mindenki hanyatt feküdt a földön. Köztük a mese szerzője is. Együtt fejtettük meg, hogy mit láthatunk az égen. Ahogy az már csak lenni szokott, néhányan nem láttak túl a lámpán és a plafonon, de a szerencsésebbek máris sorolni kezdték a rajzfilmeket. Az előadás végén bajuszos uraságokat ünnepeltünk. Hóborti úrnak segítettem szolmizálni, aki a bajuszával utánam is énekelte az össze hamis hangot. Pöndöri uram pedig úgy megijedt attól, hogy elszökhet a bajusza, hogy futni kezdett ijedtében a könyvtárban. Azzal vigasztaltam, hogy a mese szerint a világgá menő bajusza vissza fog térni hozzá.

Ezután a gyerekek ajándéka következett. Meséért cserébe mesét. A róka sajtosztásáról és a két kecskéről szóló mese után Kányádi Sándor versét már szinte az egész osztály együtt szavalta. Ezért kezdtem azzal, hogy mennyit okosodott, ügyesedett az osztály a legutóbbi találkozásunk óta.     

2014. április 10., csütörtök

Székesfehérvár, 2014.03.25.



Két óvodás csoport érkezett a könyvtárba. Az egyik középsős, a másik felsős. Nagy dicséretet kaptak az előadás után, amit meg is érdemeltek. Olyan jók voltak ugyanis, hogy az iskolások is tanulhatnának tőlük!
A foglalkozás előtti játékot nagyon komolyan vették. Megmasszíroztuk az agytekervényeinket, hogy megokosodjunk. Többen az egész előadás alatt, egy-egy kérdés előtt megismételték a mozdulatot. Bebizonyítottuk, hogy Fognyűvő doktor nem azért fél a gyerekektől, mert sírnak, hanem azért, mert nagyon bátran viselkednek a rendelőben. Például mosolyognak, nagyra tátják a szájukat és kíváncsian nézegetik a sok varázsholmit.

Legnagyobb sikere a lepedékvizsgálatnak volt a gyerekek körében. "Az én nyelvemet is vizsgáld meg, Fognyűvő doktor, az enyémet is!" Az óvónénik körében pedig biztosra veszem, hogy a  kedvenc feladat az volt, mikor a gyerekek leheletének ellenőrzésében segédkezhettek.

Mint megtudtam, az egyik óvodás csoportnak már volt dedikálása Bartos Erikától. Ezen ne múljon, most lett egy Vig Balázstól is.