2015. május 2., szombat

Budapest - Janikovszky Éva Általános Iskola, 2015.04.20.


Nem akármelyik iskolába kaptam meghívást, hanem a régi általános iskolámba! Igaz, hogy már elköltöztek a régi épületből, de az én egykori tanáraim fogadtak. Erika néni, a volt osztályfőnököm tanított magyarra és történelemre. Az akkori fogalmazás dolgozatok jelentették az első mankót az írásban. De ott volt Zsuzsa néni is (most már igazgató, én még biológia tanárként ismertem), és Ági néni is, aki kíváncsi volt, hogy ugyanúgy nem tudok-e rajzolni, mint régen. Még kevésbé... Júlia nénivel nem találkoztam, de állítólag már kevesebb leckét ad fel mint 20 éve.

A gyerekek hangosak voltak és lelkesek. Elbújtam előlük, hogy bajuszos Pöndöri uramként lepjem meg őket. Erika néni közben azt mondta, hogy Vig Balázs elküldte az egyik segédjét maga helyett. Ugyan a bajusz hamar lekerült, és be is mutatkoztam, de sokan így is azt hitték, én csak a segédje voltam Vig Balázsnak. Remélem,segédként sem végeztem rossz munkát... Meseolvasás, memóriajáték, égboltnézegetés és a zsiráffá válás után 10 másodpercnyi néma csöndet kaptak ajándékba a tanító nénik. Sok kérdés elhangzott a találkozó után, pl. hány éves vagyok, van-e feleségem, hány könyvet írtam összesen, hogy kell könyvet írni, mikor jövök legközelebb, hogy tudom ugyanúgy írni mindig az autogramot (volt aki ötöt is begyűjtött és összehasonlította őket), és a filc hogyhogy nem üt át a papíron.

Szóval mondanom sem kell, különleges nap volt, hátha lesz még folytatás!