Dunakeszi, 2013. 10. 02.

Biztos sokan nem tudják, hogy 1 éves koromig Dunakeszin laktam. Most, jó pár év elteltével újra ellátogattam Dunakeszire. Nagycsoportos ovisok és elsős, másodikos alsósok jöttek el az előadásra. Két negyedikes osztály is nagyon be akart csatlakozni, de ők már nem fértek volna el. Különben is, ti tízévesek, nem vagytok már nagyok a fogorvos meséjéhez?

Egy hosszúkás teremben foglaltunk helyet, körülbelül nyolcvanan. Egyesek szerint Fognyűvő doktor hamburgert eszik és salsa szószt. Egy órám volt bizonyítani ennek ellenkezőjét. A leghátsó sorban ülők mellé le is ültem egy kicsit, hogy megnézhessenek jól maguknak, én vagyok az, aki ott a kis színpadon produkálja magát. Megnyugodtam, hogy mindent látni, hallani hátul is. Ezúttal is le a kalappal azok előtt a gyerekek előtt, akik ketten kuporogták végig az előadást egy széken (és jó sokan voltak így), hogy mind beférjünk a terembe.

Az előadás utáni sok pacsizás és elhúzódó integetés is bizonyította, hogy milyen jól éreztük magunkat!

Budapest - Törpike Óvoda, 2013. 09. 20.

A mesekönyv-bemutató előtt az ajtó mögött elbújva arra lettem figyelmes, hogy egy kisfiú nagyon sír, mert nem akarja, hogy az apukája ott hagyja az óvodában. Mikor meglátta Fognyűvő doktort, abbahagyta a sírást, és kíváncsian ment be a terembe az előadásra. A reggeli párizsis kenyér elfogyasztása után kezdtünk. Még a kiscsoportosok is türelmesen kivárták az előadás végét, nevetve, tapsolva, kérdezgetve fogorvosoztak. Egyetlen kisfiú fakadt csak sírva akkor, amikor mindenki krokodilbőrbe bújt. De ez is csak azt bizonyította, hogy a többiek milyen ügyesen színészkedtek. Legnagyobb sikere pedig a fogfúrónak volt, aminek a méretét mindenki sokkal-sokkal nagyobbnak tippelte a valóságosnál. 

Kazincbarcika, 2013.09.19.

Nem is olyan régen már jártam Kazincbarcikán, augusztus 12-én egy olvasótárbor vendége voltam. Annak a napnak nemcsak a bajuszfoglalkozás volt a nevezetessége, hanem az is, hogy hazafelé a vonaton felejtettem a táskámat, benne az előadás összes jelmezével és díszletével! Igazi mesei fordulattal került vissza hozzám... Az egyik kazincbarcikai könyvtáros férje ugyanis kalauz, aki éppen azon a vonaton dolgozott, és miután értesült az eseményekről, gyorsan biztonságba helyezte az előadás kellékeit.

A mai nap nem tartogatott hasonló kalandokat - szerencsére. Amit tartogatott, az egy újabb rekordszámú közönség volt. Száz fő fölötti óvodással telt meg a terem. És nagyon meg kell dicsérnem ezt a csapatot! Kicsivel több mint egy órán keresztül hallgatták nagy odafigyeléssel még a legkisebbek is Fognyűvő doktort. Az óvó nénik is részt vettek a játékban, a könyvtárosok is végig bent maradtak. Távozóban egy kisfiú még odajött hozzám, és azt mondta, hogy ez nagyon-nagyon vicces előadás volt. 

Hát, köszi szépen.

Aznap még néhány érdekes borsodi szakszóval is gazdagodtam. Íme:

levonó = matrica, vignetta

tócsni = krumplimackó

süsü = kapucni

tesznye = undorító, gusztustalan

lajbi = mellény, átmeneti kabát

büszke = piszke, egres

Hajdúdorog, 2013.09.18.

Két turnus várt rám Hajdúdorogon. Először a kisebbek jöttek Fognyűvő doktorral találkozni, utána a nagyobbakkal bajuszoztunk. Szőnyeget és kispárnákat terítettünk a földre, itt foglaltak helyet a gyerekek. Én eközben nem akármilyen búvóhelyet találtam magamnak! A fönti galéria korlátja mögé feküdtem, hogy még véletlenül se vehessen észre senki odalentről. Volt is ám nagy csodálkozás, mikor az előadás kezdetén, a várakozás tetőfokán elkiáltottam magam odafent, hogy "HAHÓ!" Mindkét csapat jól mulatott, két órán keresztül hangoskodtunk a könyvtárban.   

vissza a blogra!

A tegnapi nappal számomra is befejeződtek a 2013-as Őszi Könyvtári Napok. Ez azt jelenti, hogy számtalan élménnyel, fényképpel és videóval tér vissza a Gyerekcipő! Folyamatosan kerülnek majd ki az oldalra az elmúlt hét eseményei. Érdemes figyelni, hiszen ha részt vettél valamelyik találkozón, nagy valószínűséggel magadat is elcsípheted, ahogy éppen (nekem nagyon úgy tűnik) jól érzed magad valamelyik képen! Kellemes böngészést!