2014. július 4., péntek

Ófehértó, 2014.06.03.

/hamarosan fényképekkel!/

Az utolsó tanítási nap utolsó órájára érkeztem Ófehértóra. Őszintén megvallva emiatt azt hittem, hogy a kutya sem lesz kíváncsi egy mesekönyv-bemutatóra. Tévedtem. Igazi csillogó szemű csapat vett részt a találkozón. Az előadás legviccesebb pillanata az volt, mikor egy kisfiúnak nem jutott eszébe a puputeve, én pedig meggörbítettem a hátam, hogy segítsek eszébe juttatni. Gondolkodott-gondolkodott, majd azt mondta, hogy tudom már: majom! Az egyik kislány (Eszter) egyszer csak átvette tőlem a szót. Ő ugyanis kétszeresen megmasszírozta a fantáziáját az előadás elején és saját képzeletbeli ötleteket dolgozott ki arról, hogy lehet Születésnapfalvára eljutni. Megígértettem a tanító nénijével, hogy jövőre kap egy Vig Balázs zöld ötöst a füzetébe, amiért olyan ügyeseket és szépeket mondott. Hóborti úr pedig álruhában megbújt a közönség soraiban. A fiún már az első perctől kezdve láttam, hogy együtt él az előadással. És nem is tévedtem. Nagy mesélőkedvvel és képzelőerővel adta elő, hogy mi mindent tud a bajusza.

Hát így zártuk a tanévet Ófehértón. Az iskola igazgatója azt is elárulta, hogy jövőre minden alsós osztály az én mesekönyveimet fogja feldolgozni. Nagyon örültem neki, remélem a gyerekek sem kapnak kiütést, mire mindegyiknek a végére érnek!

És most jöhet a VAKÁCIÓ!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.