2015. április 21., kedd

Oroszlány, 2015.04.14.

Az előadás plakátját Sajgó Dorina rajza díszíti, aki a Puszirablók rajzpályázat különdíjasa lett. Köszönet neki és az anyukájának, az ő fejükből pattant ki ugyanis, hogy jó lenne egy oroszlányi író-olvasó találkozó.
 
Először az óvodások hallgathatták meg A rettegő fogorvos meséjét. Egy nagyot játszottunk, nem is szaporítom a szót, a helyi televízió végig forgatott, aki elég szemfüles, elcsípheti a képes beszámolót az előadásról.
Az alsósok Puszirablók előadására sajnos már nem maradt a kamera, cserébe viszont kecskédi gyerekek is csatlakoztak az oroszlányiakhoz. Szegények már egy hónappal korábban is eljöttek a könyvtárba, azt hitték ugyanis, hogy akkor lesz a könyvbemutató… most azonban nem jöttek hiába. Észrevettem, hogy a teremben többen Puszirablók mesekönyvet szorongatnak, és a válaszokból is az derült ki, hogy sokan olvasták a mesét – és ami még jobb: szerették is. A mai közönségből kiválasztott kalózkapitány egy igazi színész és nőcsábász volt – harmadikos kora dacára. Olyan élethűen alakította a szerepét, hogy azzal mosolyt csalt a többiek arcára és ráncba szaladt tőle egy-két tanító néni szemöldöke. A jelentkező izmokat bemelegítve valaki megvádolt azzal, hogy hasizmokat erősítek (még a feltételezés is sértő), központi kérdéssé vált, hogy honnan ismerem a Violetta sorozatot (a galgagyörki író-olvasó találkozó gyerekeitől), hogy dollárt vagy eurót kérjen-e váltságdíjul a kapitány (inkább kincset). Az egyik tanító nénire a frászt hoztam, mikor kihívtam szerepelni. Csak a mesekönyv képeit kellett segítenie körbemutatni, de azt mondtam neki, hogy cigánykerekeznie kell. Nagy ováció kísérte az ötletet. A másik tanító néni a szemünk láttára változott öreg nénivé, majd a gyerekek segítettek benne, hogy mennyire kell visszafiatalítanom. Nagyon jó válaszok érkeztek a kérdésekre. Például szinte mindenki tudta, hogy a kalózkapitány először jóéjtpuszit, majd egy mázsa puszit kért váltságdíjul. (Sokak szerint a rossz álmok ellen kapunk jóéjtpuszit, de valaki szerint azért, hogy égessenek minket a szüleink.)
Az előadás után beszélgettünk, dedikáltak nekem a gyerekek és én is dedikáltam a könyveiket. Sok-sok csoportkép készült, személyesen megismerkedtem Sajgó Dorinával. Sánta Norbival is hosszan beszélgettünk (lehet, hogy sci-fi-t fog írni, most épp a Gyűrűk urát olvassa, és már az összes Star Wars filmet látta, de a kedvenc könyve a Puszirablók.) Felmerült az a kérdés is, hogy a kalózkapitány szerep miatt növesztettem-e borostát, vagy a való életben is így közlekedem-e. (Na vajon?)J
A Puszirablók találkozó közönségével rekord hosszúságú, több mint másfél órás volt a találkozó. És olyan tartalmas és szórakoztató volt ez az idő, hogy mindenképp jár az Arany Kalóz oklevél! 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.