Békéscsaba, 2015.04.15.

Békéscsabán nem egyszerű könyvtárosok dolgoznak, hanem mint megtudtam, igazi "bookológusok". Nekik külön szívügyük a gyerekek olvasásra nevelése, könyvtárba csábítása. Ráadásul igazi jelmezeik is vannak! Egyiküknek volt is kedve segédkezni nekem. Amíg én Fognyűvő doktorként rémüldöztem a gyerekektől, addig ő Higiénia nővérként jelent meg. Biztosította a gyerekeket róla, hogy Fognyűvő doktor még soha egyetlen gyereket sem evett meg, és cserébe annyit kér, hogy ne csúfolják és ne bántsák őt a gyerekek. A műtős sapkát látva az egyik kisfiú azzal viccelődött, hogy biztos zuhanyozni indultam. Pedig Fognyűvő doktor nem szokott köpenyben zuhanyozni... Meseolvasással, képnézegetéssel, játékkal hamar elment az idő. Folytatás következik az Őszi Könyvtári Napok alkalmával!

Oroszlány, 2015.04.14.

Az előadás plakátját Sajgó Dorina rajza díszíti, aki a Puszirablók rajzpályázat különdíjasa lett. Köszönet neki és az anyukájának, az ő fejükből pattant ki ugyanis, hogy jó lenne egy oroszlányi író-olvasó találkozó.

 

Először az óvodások hallgathatták meg A rettegő fogorvos meséjét. Egy nagyot játszottunk, nem is szaporítom a szót, a helyi televízió végig forgatott, aki elég szemfüles, elcsípheti a képes beszámolót az előadásról.

Az alsósok Puszirablók előadására sajnos már nem maradt a kamera, cserébe viszont kecskédi gyerekek is csatlakoztak az oroszlányiakhoz. Szegények már egy hónappal korábban is eljöttek a könyvtárba, azt hitték ugyanis, hogy akkor lesz a könyvbemutató… most azonban nem jöttek hiába. Észrevettem, hogy a teremben többen Puszirablók mesekönyvet szorongatnak, és a válaszokból is az derült ki, hogy sokan olvasták a mesét – és ami még jobb: szerették is. A mai közönségből kiválasztott kalózkapitány egy igazi színész és nőcsábász volt – harmadikos kora dacára. Olyan élethűen alakította a szerepét, hogy azzal mosolyt csalt a többiek arcára és ráncba szaladt tőle egy-két tanító néni szemöldöke. A jelentkező izmokat bemelegítve valaki megvádolt azzal, hogy hasizmokat erősítek (még a feltételezés is sértő), központi kérdéssé vált, hogy honnan ismerem a Violetta sorozatot (a galgagyörki író-olvasó találkozó gyerekeitől), hogy dollárt vagy eurót kérjen-e váltságdíjul a kapitány (inkább kincset). Az egyik tanító nénire a frászt hoztam, mikor kihívtam szerepelni. Csak a mesekönyv képeit kellett segítenie körbemutatni, de azt mondtam neki, hogy cigánykerekeznie kell. Nagy ováció kísérte az ötletet. A másik tanító néni a szemünk láttára változott öreg nénivé, majd a gyerekek segítettek benne, hogy mennyire kell visszafiatalítanom. Nagyon jó válaszok érkeztek a kérdésekre. Például szinte mindenki tudta, hogy a kalózkapitány először jóéjtpuszit, majd egy mázsa puszit kért váltságdíjul. (Sokak szerint a rossz álmok ellen kapunk jóéjtpuszit, de valaki szerint azért, hogy égessenek minket a szüleink.)

Az előadás után beszélgettünk, dedikáltak nekem a gyerekek és én is dedikáltam a könyveiket. Sok-sok csoportkép készült, személyesen megismerkedtem Sajgó Dorinával. Sánta Norbival is hosszan beszélgettünk (lehet, hogy sci-fi-t fog írni, most épp a Gyűrűk urát olvassa, és már az összes Star Wars filmet látta, de a kedvenc könyve a Puszirablók.) Felmerült az a kérdés is, hogy a kalózkapitány szerep miatt növesztettem-e borostát, vagy a való életben is így közlekedem-e. (Na vajon?)J

A Puszirablók találkozó közönségével rekord hosszúságú, több mint másfél órás volt a találkozó. És olyan tartalmas és szórakoztató volt ez az idő, hogy mindenképp jár az Arany Kalóz oklevél! 

Váckisújfalu, Vácegres, 2015.04.09.

Váckisújfalura a legkisebb ovisokhoz kaptam meghívást. Mindössze két nagycsoportos volt a teremben, a többiek középsősök vagy alsósok. Mind a bajuszok, mind pedig a születésnapfalvi édességek, ajándékok, különös állatok, plafonra vetített rajzfilmek elvarázsolták őket. Megkérdeztem, hogy ki mosott reggel arcot (nem mindenki), ki mosott reggel fogat (egy kivétellel mindenki, de ő azt mondta, hogy nagyon nem). Arra a kérdésre, hogy ki borotválkozott reggel, már nem volt ilyen egyöntetű a válasz. Volt aki szeretett volna bajuszt növeszteni, csak nem nőtt ki neki, és olyan is volt, akinek inkább még csak az apukája borotválkozik reggelente. A Thomas a gőzmozdonyos pólós kisfiú a képzeletbeli ajándékcsomagjában is Thomast talált, sőt az égen is Thomas rajzfilmet látott. Az egyik kiscsoportos kislány pedig az égen elfutó Bambit begyűjtötte magának, hogy csak az övé legyen. Aztán mikor felfedezték a Három bajusz gazdát keres-t is az égen, kedvet kaptak ahhoz, hogy bajuszos uraságokká váljanak. Én nem tudom, hogy mi van manapság az ovisokkal, de ezek a 3-5 évesek olyan szépen végigfigyelték az 50 perces előadást, mint az alsós iskolások. Büszkék lehetnek rájuk az óvó nénik!

Vácegresen nagyon kellett figyelnie mindenkinek a mesére, ugyanis alap- (hogy hívták a főszereplő hercegnőt) közép- (hogy hívták Szeretke hercegnő apukáját) és haladószintű (hogy hívták Öregkirály feleségét) kérdéseket tettem fel. Kalózkapitányként váltságdíjul a könyvtáros néni egy hajónyi süteményt kérne, de olyan is volt, aki csak egy tortát. Az egyik résztvevő a rímfaragás örömét is felfedezte, mikor azon tűnődtünk, hogy miből készülhetett Szeretke hercegnő ruhája. A többiek szerint cérnából, szerinte meg: céklából. A kalózkapitányok kutyaugatással és felmordulással igyekeztek megrémíteni a közönséget, de mivel senki sem ijedt meg, ezért ügyességi versenyben is bizonyítottak. Nagyon jó volt a hangulat, de azt is bizonyítottuk, hogy komolyak is tudunk lenni. Ha már ennyit hangoskodtunk a könyvtárban, az előadás végén tíz másodpercig csöndben emlékeztünk azokra a meseírókra, akik már nincsenek közöttünk. Utána a gyerekek dedikálták a turnéterítőt, én pedig a könyvjelzőket, amiket ajándékba kaptak tőlem az esti könyvolvasáshoz.

   

Puszirablók tudósítás a Forrásban Hévízről

Hévízi TV - interjú

Hévízen a városi televízió is gondoskodott róla, hogy valóban örök élmény maradjon a Puszirablók előadás.

Egy rövid interjú és egy kis ízelítő látható az író-olvasó találkozóról.

Kattints ide, ha megnéznéd!