2014. október 30., csütörtök

Visznek, Gyöngyöstarján, Gyöngyöspata, 2014.10.07.

Három helyszín, két Puszirablók és egy Három bajusz gazdát keres előadás várt ma rám. És ami még a helyszínekre érve kiderült: kíváncsi és kreatív, meseszerető gyerekek. Viszneken a felolvasás után hosszan beszélgettünk arról, hogy vajon elszomorodnánk-e attól, ha nem kapnánk jóéjtpuszit este. Érdekes válaszokat kaptam arra a kérdésre is, hogy ki  mit gondolna, vajon miért maradt el? Van aki arra gondolna, hogy el fognak költözni, más azt hinné, hogy rossz volt, megint valaki attól félne, hogy ez csak azt jelentheti,. hogy válni akarnak a szülei. És olyan is akadt, aki aki nem gondolna semmire, csak egyszerűen nem tudna elaludni. A komoly beszélgetést kalóz-divatbemutatóval és kenguruugrálással vezettük le.

Gyöngyöstarjánban sem maradt ki a kenguruvá változás a Puszirablók előadáson. Megnövesztettük a fülünket, először oldalra, de így inkább elefántokra hasonlítottunk, aztán fölfelé. Egyikünk szerint majmok lettünk, de a többiek megegyeztek abban, hogy ez így már kenguru. És hogy nehogy leszidjanak a szülők, amiért már megint kengurukká változtunk a könyvtárban, mindenkinek elő kellett vennie a zsebéből a villanyborotváját. Egy kukásautó épp ekkor ment el az ablakunk előtt, az adta a hangeffektusokat hozzá. A kérdésre, hogy ki szeretné, ha elrabolná a kalózkapitány, sokan jelentkeztek. A gyerekek mellett könyvtárosok is. De akkor is sokan jelentkeztek, mikor szobafestést, söprögetést és szemétszedést ajánlottam feladatnak. Hiába, nagyon lelkesek lettek a nézők ezen az előadáson! Legjobban pedig Rőtszakállú Dani örülhetett, aki megnyerte a kalózkapitányok ügyességi versenyét.

Gyöngyöspatán a Három bajusz gazdát keres nyomán Születésnapfalváról beszélgettünk. Valaki szerint nem lenne jó, ha mindenkinek ugyanakkor lenne a születésnapja, mert elfáradna a szülészorvos, ha mindenki egyszerre születne. Együtt gondoltunk a hónapra és a napra, amikor megszülettünk. Volt, aki erre azt felelte nekem, hogy nem emlékszik rá, hogy kedd volt-e. Az előadás végén Hóborti úr választhatott, hogy egy hörcsögös mesekönyvből, vagy pedig a Révai Nagy Lexikon XII. kötetéből tanítsa-e olvasni a bajuszát. Sokan az utóbbira próbálták rábeszélni. Végezetül Hóborti úr cukoresőt varázsolt az égből, nyuszit varázsolt elő a kalapjából és dzsesszes síelő mozdulatokkal bizonyította, mi mindent tud az ő csodás bajusza. Az előadás utáni beszélgetés és dedikálás közben Czéh Lili A három vadliba és a három év című mesét mondta el nekem.     

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.